jún
17

 

Ebbe a bűvös szavacskába botlunk úton-útfélen, újságokban, interneten, pláne, ha fogyni vágyunk.. Mégis milyen ritkán gondolunk bele, hogy mit is jelent valójban...! 

A mód, ahogy éljük az életünket. Ez elég tág fogalomnak hangzik, legalábbis részemről. Nincs igazam? A mód, ahogy felkelünk reggel, ahogy elmegyünk este aludni, és ami a legfontosabb: ahogy kitöltjük a kettő közötti időt!

És ez bizony nem csak a táplálkozásról szól, vagy egy-egy momentumról, a mozgási szokásainkról, vagy hasonlók. Hanem összességében az egészről... 

Minden mindennel összefügg! Nem teheted meg, hogy kiragadsz egy-egy részletet!

Megmondom őszintén, én még sose találkoztam olyan irodalommal, ami igazán komolyan foglalkozik a fogyás, mint életmódváltás gondolkodásmódbeli hátterével. Pedig épp olyan fontos, mint bármilyen más életmódváltásnál - és itt visszutalnék a korábbi cikkemre - pont mint a vállalkozásnál, házasságnál, gyerekvállalásnál.

Azt hinni, hogy csupán külsőségek megváltoztatásával valódi eredményeket lehet elérni - fél bukás. Persze lehet, hogy ösztönösen ott vannak bennek azok a folyamtok, amik sikerre visznek, de megéri kockáztatni? Tudatosítsunk! 

Rengeteg a néhány napos, esetleg 2-3 hetes fogyókúra az interneten. Ez kicsit ijesztő. És ami még ijesztőbb: nagy is ezekre az érdeklődés! 

Azért mondom, hogy megijeszt a dolog, mert többségünk nem azt csinálja, hogy követ egy általános, rendes fogyással járó egyszerű kis diétát, majd amikor jön a strandszezon, gyorsan megcsinál egy kéthetes turbót, és utána visszatér az eredetihez. Nem. Pedig ezzel nem is lenne még baj. 

Általában inkább az történik, hogy éljük az életünket, majd eljutunk a bűntudatnak egy olyan fokára, amikor már az arcunkba kiabál a tükör, hogy "Hé, édes, komolyan csinálni kéne már valamit!!!!" 

És mi ugyan nagyon utáljuk, de belekezdünk. közben végig szenvedünk, sóvárgunk, éhezünk, de legyőzzük magunkat. 

Majd amikor vége, enyhe kárörömmel nézünk a répára, és sovány csirkehúsra, és kisebb bűntudattal, de végre elmajszolunk egy fini csokit.

A bűntudat a visszamászó kilókkal csak gyűlik, gyűlik, egészen addig amíg a tükör... 

Remélem jól látszik (és biztos már Te is láttál/tapasztaltál ilyen jelenséget), hogy ez az egész egy ördögi kör, ráadásul nézd meg, milyen érzelmek játszódnak le közben! Ennyi negatív kifejzést ilyen sűrűségben még nem nagyon láttam.

Pedig elméletileg ha a célod felé haladsz, méghozzá a valódi célod felé, akkor MINDEN LÉPÉSNEK örömmel kéne eltöltenie!!!

 

Hát miért ne fogyhatnánk így? Örömmel! Minden lépést élvezve!

 

Miért gond, ha csak a táplálkozásunkon/mozgásunkon változtatunk, és a gondolkodásmódunkon nem? 

Mindig lelkesek vagyunk, ha belekezdünk valami újba. Legyen az fogyókúra, egy új munkahely, bármi, ami új életvitellel, új külső megjelenésekkel jár. 

Téged meddig visz az első lendület? Én már az enyémet el is neveztem 14 napos szabálynak, mert kb 2 hét, amíg kitart. És utána? 

Alapvetően, ha nem figyelünk oda, elkezd kötelességgé válni. Kellemetlenséggé. Szabályok halmazává. Fölösleges macerává. Elkezdünk panaszkodni, sajnáltatni magunknak, még ha nem is mindig mások felé, de önmagunk felé nagyon gyakran!

És már megint hiányzik az öröm! 

Épp ezért igyekezzünk kialakítani még az életmódváltás ELŐTT egy olyan gondolkodásmódot, ami segít nekünk, hogy valóban örömként, valóban a haladásunk eszközeként, útjaként élhessük meg a fogyást, az életmódváltást!

 

Az se baj, ha ehhez kicsit el kell csúsztatni a kezdést, vagy abbahagyni, és később újrakezdeni! Hiszen megéri, nem? Sokkal többet ér, ha kicsit később kezdesz bele, és emiatt nem csak hogy végig tudod csinálni, de minden percét ÉLVEZED?!

 

Szerinted KAMU? Nem is lehet így? 

Kövesd figyelemmel az eseményeket, próbáld ki, és majd meglátjuk... :)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csodano.blog.hu/api/trackback/id/tr1001185435

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.