okt
4

Kalandra hívlak! Legyünk együtt győztesek!
 

Egy izgalmas, gazdag, ismeretlen útra, amit meglapően kevesen ismernek igazán jó. Csak kevés szerencsés láthatta, hogy szülei, tanárai, vagy más ismerősei erre az ösvényre léptek volna. 

De ha véletlenül mégis akadt valaki, aki igent mondott a kihívásra, és elindult, akkor rövid időn belül messziről felismerhetővé vált széles mosolyáról, és különleges kisugárzásáról.

“Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság.”

(Lady Blessington)

Az Örömembereknek - nevezzük őket csak így - van egy nagy titkuk.

És ami igazán meglepő, hogy ez egy olyan titok, amit MINDENKI TUD! Szép kis titok az ilyen. Te is tudod, én is tudom, egyszerűen mégsem használjuk fel eléggé. 

Lehet, hogy már többször hallottad ezt a történetet, mégis az üzenete olyan mély és elemi, hogy érdemes még egyszer elolvasni! Oloffson Placid bencés atya így emlékezik vissza a szovjet munkatáborban átélt élményeire: 

„Háromezer-ötszáz kilométerre az otthonunktól az volt a legfontosabb, hogyan tudjuk túlélni a nyomorúságot. Közösen megfogalmaztuk a túlélés négy szabályát:

1. A szenvedést nem szabad dramatizálni! Nem szabad panaszkodni, mert attól gyengébb lesz az ember. 

2. Az öröm szükséges a túléléshez. Ezért észre kell venni, és tudatosan kell keresni az élet apró örömeit. 

3. Nem vagyunk tökéletesek, de itt és most kell megmutatnunk, hogy különbek vagyunk rab-tartóinknál. Ez mozgósítja az életenergiáinkat. 

4. A negyedik szabály kicsit vallásos: akinek van hová kapaszkodnia, annak könnyebb. Mi hívők, ha a Jóistenbe kapaszkodunk, rájövünk, hogy Ő is akarja túlélésünket. 

A négy szabály áthatotta egész lágeréletünket. Senkit nem engedtünk panaszkodni.

Apró örömök felkutatására versenyt rendeztünk. Egész nap lestük az örömöket, és este, a káposztaleves elfogyasztása után beszámoltunk egymásnak. Volt egyszer valaki, aki 17 apró örömöt tudott felsorolni:

- Gyerekek – újságolta -, ma nem értem rá szenvedni, mert örökké az örömöket figyeltem, és mondogattam magamban, hogy el nem felejtsem.”

 

Az igaz, hogy a mi életünk nincs közvetlen veszélyben. Nem kínoznak minket fizikailag, nem kell éhezve, fáradtan dolgoznunk, embertelen körülmények között. 

De attól még igenis vannak problémáink, méghozzá nagyon komolyak! Például zavar minket, hogy nem vagyunk elég fittek, egészségesek, mozgékonyak. Nehéz a gyerekekkel, a pasik is olyan bonyolultak, és a munkahely is kész agyrém.

Az előbbi történettel párhuzamba állítva ezek nevetséges problémának tűnnek, ugye? De nem arra akarok kilyukadni, hogy szégyelld magad, amiért egyáltalán eszedbe jutott arra gondolni, hogy nehézségeid vannak. 

Minden kornak, és minden életszakasznak megvannak a maga problémái. Nevetségesen hangzana, ha most arról beszélgetnénk, hogy milyen nehéz írni, vagy talpra állni, pedig volt olyan időszak az életünkben, amikor ez volt a legnagyobb problémánk. 

Minden, amit komoly gondnak érzel, valóban komoly, és megoldásért kiált! Minden, ami a Te életedben zavaró, és gátol abban, hogy boldog és kiegyensúlyozott lehess, komoly gond!

Oldjuk meg! Felhasználhatnánk Placid atya receptjét?

Miért ne? De most komolyan! Ami akkora nagy gondok között működött, miért ne működne a viszonylag (!) kicsi problémák orvoslására is?!

Egy munkatáborban látványos az eredmény: ha nincs mibe kapaszkodni, belehalsz. 

Most viszont "csak" a lelked, a közérzeted, a jövőd a tét! Védd meg, teljesítsd ki őket! Hidd el, működni fog, és utólag már csak azon fogsz csodálkozni, hogy hogy a fenébe nem kezdted el hamarabb.

Ne pazarold el a lelki életed, mert Neked is, és a szeretteidnek is egész(séges), boldog Nőként van szükségük Rád!

Mi is a négy pont?

  1. A panaszkodás tilos.

    Ez egészen ott kezdődik, hogy ne is vedd észre azokat a negatívumokat, amin nem tudsz változtatni! Ha tudsz, akkor cselekedj! De minek gyötörnéd magad azon, hogy rossz idő van, vagy hogy egy fickó rád lépett a buszon, és még bocsánatot se kért. 
     
  2. Szükséged van örömökre! 

    Hallgass jó híreket, legyen nyitott a szemed, és a füled a szépségre, és a jóra! Figyeld a körülötted élőket, és keresd meg, hol dícsérheted meg őket. Ne hazudj, de ne is halassz el egyetlen kínálkozó alkalmat se!

     
  3. Akarj több lenni!

    Ha nem köszön egy régi ismerősöd, Te köszönj még nagyobb örömmel! Ha a szomszédod kicsinyeskedik, te legyél nagyvonalú! 
     
  4. Keress kapaszkodót! 
     
  5. Plusz egy: Keress társakat, akikkel megoszthatod az élményeidet, örömeidet!

Az utolsó pont nagyon fontos, mert kell a megerősítés! Hát csináljuk együtt!

Versenyt hirdetek! Jó, tudom, utánzás, de miért ne? 

Mostantól gyűjtsünk együtt örömöket, ide ennek a bejegyzésnek a kommentjei közé!

“Az öröm, amin osztozunk, kétszeres öröm. A bánat, amin osztozunk, félbánat.”

(svéd közmondás)

Bármit beírhatsz, ami örömmel tölt el! Ez egy olyan verseny, aminek csak belső győzelmei vannak. Mindenki, aki akár csak egyszer beírt egy mondatot, győztes. 

Mit lehet beírni? 

  • Idézeteket
  • Jó híreket, amit a neten olvastál
  • Sikerélményeket a fogyókúráddal kapcsolatban
  • Örömöket a családodban
  • Ha felfedeztél valamit, amit eddig nem láttál magad körül
  • Ha valami örömteli történt veled
  • Bármilyen apróságot
  • Írd meg, és örüljünk neki együtt!!

Talán ellenérzéseid vannak.
Ez tényleg nem megszokott számunkra

Mit hallunk a híradóban? Rossz híreket.

Mit látunk a legnépszerűbb TV-sorozatokban? Az emberek fúrják egymást.

Miről szoktunk beszélgetni a legtöbbször? Képzeld, fáj a hátam, Marika csalja a Pistát, és vigyázz a gyerekre, mert hallottam, hogy mostanában kilopják a kicsiket a babakocsiból. 

Általánosan elfogadott tény, hogy csak annak van hírértéke, ami rossz hír. Szeretünk csámcsogni egymás bajain, talán mert úgy érezzük, hogy ettől mi jobbak, szerencsésebbek vagyunk... De nem vagyunk! 

Tehát ne higyj az általános véleménynek, és lépd át azt a bizonyos belső határt. Légy értékesebb, jobb, és tegyél ezzel minket is még gazdagabbá, és boldogabbá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csodano.blog.hu/api/trackback/id/tr361426357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KEdina 2009.10.04. 20:54:04

- Pénteken elhúztam az időt egy kis pakolással, azt hittem már le fogom késni a buszt, majd mikor siettem a megállóba már el is tűnt. Szomorúan bandukoltam tovább, "jöjjön egy busz amivel elérem a vonatot". Odaértem és erre kiderült, h rosszul láttam, épp akkor ért oda amelyikre szükségem volt! :)
- Ma egyik kedves kollégám jóvoltából előbb el tudtam jönni a munkahelyről, így elérve a korábbi vonatot, a későbbivel már nem tudtam volna meglátogatni beteg nagypapámat :)

Zsú - Csodanő.hu · http://csodano.hu 2009.10.04. 21:05:19

Wow!

Gyógyulást kívánok nagypapádnak! És örülök az örömeidnek!

-Én még mindig attól vagyok földbe gyökereze, hogy nulla informatikai tudással ennyire a vágyaim szerint tudtam alakítani az oldalt. Ráadásul egyetlen délután alatt.

-Letettem a fiamat aludni, és este 8-kor elaludt. Elsőre.

-Borzasztóan büszke vagyok az öcsémre. 14 éves, és bomlanak utána a csajok, ő pedig úgy viselkedik, mint egy igazi gentleman. Jó nézni! Ma pókereztek... Jajj, fiatalok... :))

-Meseszép idő volt ma is, és mivel hideg van, meglátszanak a repülők csíkjai. Ferihegytől nem messze lakunk. A kettő összhatásaként ma egész nap a csíkokat néztük a fiammal... Annyira hihetetlenül édes volt!

-És közben az utolsó kérdőívemre folyamatosan érkeznek a válaszok. Elégedett, kedves szavak. Újra bebizonyosodott, hogy van értelme annak, amit csinálunk!

Hajrá csajok! :))

Lélekbúvár · http://www.lelekapolas.hu 2009.10.05. 13:57:56

Én egy kicsit helyesbítenék.
Lehet panaszkodni, de csak mondjuk 20 percig, amíg ki nem panaszkodtuk a feszültségeinket. Aztán engedjük el őket. :-)

Zsú - Csodanő.hu · http://csodano.hu 2009.10.05. 19:19:53

Igazad van! Én is helyesbítenék akkor... Akkor van értelme panaszkodni, amikor ez a cselekvés része. Van, amikor egy új út úgy kezdődik, hogy kipanaszolod magadból a problémákat.

Ilyenkor kitisztul az ember lelke, és rá lehet építeni valami újat. De akkor ez már nem is panaszkodás, hanem öntisztítás. Számomra a panaszkodás, mint fogalom azt fedi le, amikor mindezt értelmetlenül tesszük.

Vegyünk egy példát. Ellopták a pénztárcádat.

Tisztítás: leülsz a pároddal, vagy egy közeli barátnőddel, és elbőgöd, hogy mennyi macerád lesz az új papírokkal, és mennyire csalódott, és szomorú vagy, meg hogy hiányozni fognak a fotók a nagyiról, amit eddig ott tarottál.

Majd elkezdtek töltekezni, megállapítjátok, hogy nem is olyan rossz a helyzet, az csak egy pénztárca volt, történhetett volna nagyobb baj is. És minden pótolható.

Panaszkodás: Fűnek-fának elmeséled, hogy micsoda gonosz világban élünk, mert elloptáák, és jajj mi lesz veled. És közben egyre inkább azt érzed, hogy húz le ez a probléma magával.

A cél, és az eredmény más...

Köszi, hogy szóltál, mindenképpen kellett a helyesbítés!

idaadam 2010.01.14. 15:05:52

Én is elég gyakran szoktam panaszkodni, de ígérem, hogy változtatni fogok!
Mai öröm:
Főnöki kérésre ma rövid előadást kellett tartanom a kollégáimnak. Arra számítottam, hogy nemigen fogja őket érdekelni a téma, mert már többször szó volt róla, mindenki bizonyos szintig már tájékozott. Az előadás után mégis ketten is megkerestek, hogy mutassam meg mégegyszer az őket érintő részleteket.

dundolka 2010.01.15. 10:49:11

Panaszkodás, járok egy forumba néha remek emberkék vannak. Egy hölgy aról panaszkododtt hogy de rossz neki, 49 éves és átveszekedte az apukájával a napot a ködökzsinór elvágásáról. Pont apu halálának évfodulója volt azokban a napokban 15 éve halt meg 54 évesen. Irtam hogy de jó neki hog yilyen semmiségek miatt van apja akivel veszekedhet. Sértődés orrfelhúzás lett a vége. Nem irt bővebbett. Pár nap eletltével jött egy komm hogy az aki a kommentet irta rossz napja volt vagy hasonló. Irtam hogy nem volt rossz napom, és tényleg örüljön neki hogy még él az apuja.
Karácsony után egy megjegyzés megint, átvveszekedte a férjével az ünnepeket........nos ez egy nagon lent levő hölgy. Nagyon sajnálom őt.Legalább a bajban azt keressük mi az ami tanulható a rossz helzetből, az se gond ha nem vaguynk jól. De nem ér tele dobálni a nyomrunkal a világot, ezek az emberek energia vámpirok, mindenki ismer hasonló embereket, eltöltesz vele pár órát és ha lenne fegyvered főbe lőnéd magad:)))))
Brrrrr

rzsbeth 2011.02.03. 09:35:56

Nagyon tetszik az ötlet! Tényleg! S a mai napi második örömöm, hogy találkoztam ezzel az ötlettel, s felvillanyozott, hogy részt is veszek a mozgalomban. :)
Az első örömöm pedig az, hogy nyugodtan, fájdalmas epegörcsök nélkül végigaludtam az éjszakát, s jókedvűen ébredtem a Párom mellett! :)