feb
9

Sziasztok!

Kriszti vagyok, 23 éves, és az én történetem, 2008 nyarára nyúlik vissza.

Sose voltam egy vékony csajszi, de én imádtam önmagam, 60-65 kg voltam 165 cm -hez, sportos izmos, állandóan mozgó csajszi voltam. A tánc volt az életem. No de pénz hiányában persze nem volt lehetőségem folytatni, de később futottam, úsztam szóval sok mindent csináltam.

Mikor Juliusban 2008-ban nem jött meg a menzeszem, elmentem dokihoz, aki jó drága pénzért azt mondta, majd következőben megjön. Nem jött meg, és éreztem, hogy elkezdtem intenzíven hízni, mérlegre állva már 70kg voltam. Vissza szaladtam az orvos, aki azt mondta, le kell fogyni, és majd akkor megjön. Nah mondom akkor egy gyors etkins diéta, de 3 hét után az eredmény rosszabb lett már 75 kg-ot nyomtam.

Szeptemberben újabb súlyoz tízezret otthagyva a doki megállapította, hogy ez bizony súlyprobléma, és a 75 kg sok a magasságomhoz képest, valószínűleg ezért nem jön meg. Mondom, de hát 60 kilósan kezdődött. Semmi reakció. Elmentem egy másik dokihoz, már októbert írtunk 80kgra hhíztam, minden este sírva feküdtem le, féltem, hogy valami komoly baj van, és mi lesz, ha később nem lehet gyerekem, vagy felhízok 150kgra, és senki nem segít?

Ez a doki nem is fogadott mondván, a súlyproblémára nincs gyógyszer csak fogyókúra. Istenem mintha a falhoz beszéltem volna. Egyetlen társam volt az a párom, aki mellettem állt mindenben. Elkeseredésemben elmentem a háziorvoshoz. Nem hiszitek el, de azt mondta, hogy nincsenek hormonális problémák, biztos lelki oka van. mondom, honnan tudja, hogy nincsenek, ha senki meg nem vizsgált?

Nah november végén újabb nődoki, aki végre csinált egy ultrahangot, kiderült több száz ciszta bújik meg a petefészkemben, ez intenzív ráhatást gyakorolva a hormonjaimra. menjek vissza egy hónap múlva. Vissza is mentem 85 kilósan mire azt mondta a ciszták visszahúzódnak, de a méhemben van egy ciszta azt ki kell szedni. De menjek vissza december után.

Januárban én már feladtam mindent. Sírtam éjjel nappal, ha almát ettem egy hétig attól is felszedtem 1-2 kilót. Majd egy este össze hánytam magam, forgott velem a világ. A szagok elviselhetetlenek voltak, reggel úgy keltem, hogy fogom a pocakom, ilyen nem volt még soha, szívembe hasított egy érzés ez biztos egy baba lesz, áhh de azt mondták nincs peteérésem, biztos nem lehet.

Visszamentem a dokihoz, aki ismét megállapította, hogy a ciszta a méhembe növekedni kezdett, és ki kell venni. mondom, ne vegye ki, hihetetlenkedve nézett rám, mondtam szerintem az nem ciszta. Jó szegény dokinak olyan uhuja volt, hogy nem lehetett látni semmit. Volt vagy 30 éves, de én hittem abban, hogy az nem ciszta.

Februárra találtunk egy másik orvost, aki megvizsgált, és mondta, bizony-bizony 8 hetes terhes vagyok. Nah és akkor elkezdtem fogyni lement 90ről 7 kg. Így 83 kilósan kezdtem babát várni. Ez a doki sem volt komplett májusba mondtam neki, hogy alig eszem mégis hízom, vizesedik a lábam, de azt mondta ez természetes. Júliusban miután már lefixáltuk a szülést kitalálta, hogy nála 300.000ft én szegény ember lévén, hogy még a táncomat se tudtam fizetni nyeltem egyet, majd új orvosra leltem. Aki az én megmentőm, és míg élek hálás leszek. Augusztus 5.-én becses névnapomon beutaltak a korházba, szülési fájdalmak ilyesmi. Kiderült toxémiám van.

A következő hetek maga volt a pokol. Felhíztam szülésre 125kgsa. És tudjuk nem a korházi kosztól lett. Hiszen attól fel lehet fordulni. Én már mérlegre sem álltam Majd megszültem. Császárral sajnos.

3 nap múlva 10 egy hónap múlva még 20 kilóval lettem karcsúbb. Szóval január van szeptemberben szültem, kb. 95 kiló vagyok most. És állatira nem vagyok megelégedve magammal.

Én június egyig szeretnék lefogyni, se pénzem se segítségem, csak elszántságom van. Mióta felhíztam és szültem, barátaim nincsenek, így kérlek legyetek ti azok, akik mellettem álltok ebben az elkövetkezendő nehéz időszakban.


Köszönöm, hogy elolvastátok.


165cm vagyok és 95 kg. Most mondom ki először. De mindent megteszek, hogy ennek a rémálomnak vége legyen, és én is siker sztori lehessek. Tervem még nincs pénzhiányában, és mindenféle eszköz nélkül, nehéz, de majd kitalálok valamit.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://csodano.blog.hu/api/trackback/id/tr491681397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsú - Csodanő.hu · http://csodano.hu 2010.02.09. 21:39:55

Kedves Kriszti!

Jól meghurcolt téged a magyar egészségügy, és nagyszerű, hogy ezután a tortúra után sem adtad fel!

Engedd meg, hogy egy idézettel kívánjak sok-sok erőt neked! Stílusosan... :)

"Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!"
Nikosz Kazantzakisz

Éppen most fog indulni egy újabb rovat, olcsó fogyókúrás megoldásokról. Többnyire nekem se volt pénzem drága fogyókúrás kajákat beszerezni, szóval maradt a kreativitás és néhány egyszerű trükk.

Remélem, ezzel is segítek! :)

FredYoong · http://fredyoong.wordpress.com/ 2010.02.11. 20:26:11

Kriszti,
kitartás! A mozgást meg lehet oldani szó szerint nulla forintból is, ha muszáj!

anamaya 2010.02.19. 21:19:52

Szia Kriszti!

Sok-sok olyan tornát tudok neked javasolni, amelyekkel kitartással otthon, és leginkább otthon és eszközök nélkül is le tudsz fogyni.

anamaya22@gmail.com -on elérsz. :)

Menni fog, én tudom. :)

emmi13 2010.03.16. 07:33:56

Kedves Kriszti!
Hasonló az én történetem is...én is toxámiás lettem az első babóval, és 30 kilót híztam. Persze ebből sok lement a szülés után, de kb. 15 kiló azért maradt. Én minden nap egy óra intenzív sétát csináltam a babámmal. Akkor még nem tudtam, hogy ez egy cardio edzésnek felel meg, csak azt vettem észre, hogy fél év alatt lassan visszafogytam:)

A második babám születése után is voltak súlyprobkémáim, ezért elkezdtem aerobic-kal foglalkozni, most pedig sportedzőire járok. Ki tudja, ha nem hízok meg, talán sosem kezdem el a sulit, és még keresgélem önmagam....Hidd el, minden valamiért történik:):):)

Sok sikert!