nov
22

Amikor eljön az idő, hogy újra NŐ legyél... 

Azoktól, akik már néhány hete olvassák a hírlevelemet, meg szoktam kérdezni, hogy mennyire elégedettek, esetleg mire lennének még kíváncsiak.

A válaszokat olvasgattam, amikor egy malő üzeneten akadt meg a tekintetem.

Engedelmével ezt most nektek is megmutatom, mivel ebből a pár sorból is lehet tanulni: erőt, kitartást, küzdőszellemet. Sokszor érezzük úgy, hogy a gondok eléggé megindokolják, hogy leeresszük, lazsáljunk. 

Ez így is van: van olyan, aminkor máshova kell fókuszálni az energiánkat. De mi van utána? Hogyan lehet újrakezdeni? 

Hogyan lehet venni egy nagy levegőt, és azt mondani: Most én jövök.

Kedves Csodanő!

Tartozom egy vallomással: magam egyéb végzettségeim mellett rehabilitációs tréner is vagyok, de ez kevés: nehéz magát meggyőzni az embernek, nehéz elhinni, hogy lehet...

Az itt látott, olvasott dolgoknak a sokszorosát tudom, csak éppen nem használtam. Az élet nem volt túl könnyű, 9 év alatt 11 ! terhességből hármat tudtam megszülni, és két élő gyermekem maradt. Mire "ezzel megvoltam", férjem lett rákos, a kisebbik gyerek pedig súlyos fehérjeérzékeny, 8 éven át havonta utaztunk Pestre, és tápszeren éltünk, később még négy év szigorú, három év lazább diéta...

Most pedig végre elérkezett az én időm: férjem meggyógyult a rákból, fiam szinte felnőtt, kislányom teljesen kinőtte betegségét, és úgy gondoltam, most én jövök, le kéne fogyni, és visszatérni " a régi ritmushoz".

Nincsenek véletlenek, "véletlen épp ebben a pillanatban" rátaláltam lapotokra. Köszönöm a segítséget, a megerősítést. Ennyi kellett, hogy belekezdjek. Most már sínen vagyok, remélem, ez így is marad.

Mindent köszönök, majd még jelentkezem.

Üdv:Kinga

És még nincs vége... Amellett, hogy megkérdeztem, hogy leközölhetem-e ezeket a sorokat, rákérdeztem: Mégis hogyan lehet ez? 

Hogyan lehet ennyi nehézség után NEM megtört nőnek lenni?

Hogyan lehet ilyen természetes életigenléssel visszatérni a rendes kerékvágásba, és újra saját magával törődni?

Ezt a választ kaptam: 

Köszi a drukkolást, rám fér! Nem könnyű elkezdeni valami nagyot, de kicsivel nem érdemes vacakolni.

Ami erőt adott és ad: az a szeretet, ami körülvesz, és a hit, ami bennem van. Már egész fiatalon azt mondtam, én nem akarok férjhez menni, csak azért, hogy legyen valakim, nekem ugyan nem kell, hanem, ha megtalálom azt, akivel kölcsönösen együtt akarunk élni , akkor a házasság csak logikus következmény lesz.

Persze, mindenki azt mondta, hogy ez így nem fog működni, - ebből leszűrtem a tanúságot: nem kell másokra hallgatni. Meghallgatni meg lehet bárki, de hallgatni rá, az egy más dolog.

Nekem bejött, amire vártam, mert hittem benne, szerintem mindenkire vár valaki. Mi megtaláltuk egymást, 31 éve. Ha olyannal élsz, akit szeretsz, attól az élet nem lesz automatikusan könnyű, de mindent el lehet viselni. Ráadásul jöttek a gyerekek, fantasztikusak, mint minden gyerek, csodálatosak, hittel és élettel teli mind, ők fiatalon tartanak.
 

  • Hinni kell abban, amit csinálsz,
  • Meg kell bocsátani magadnak, ha pillanatnyilag elbaltáztad,
  • Nem szabad olyan emberrel beszélni a céljaidról, aki kishitű, mert lehúz, elbizonytalanít,
  • Nem újrakezdeni kell, hanem folytatni,- ez pszichésen jobban hangzik,
  • Élni kell azoknak a segítségévek, akik szeretnek és bátorítanak!


Van egy kedves könyvem: Kocsis L. Mihály: FUT-NI című könyve. Ebben szerepel egy nagyszerű edző, Percy Cerutty jelmondata:

Ébreszd fel magadban a tigrist!

     Haragudj meg magadra!
     Üsd agyon magadban a lusta kutyát!

Hát, most ezen vagyok! Te csak drukkolj!

Üdvözöl: Kinga
 

Köszönjük, Kinga!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csodano.blog.hu/api/trackback/id/tr851542057

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása